A XIX. �s XX. sz�zadban t�bb, alaposan dokument�lt eset azt igazolta, hogy az emberi test minden l�that� ok n�lk�l is meggyulladhat. 1835. janu�r 5.-�n James Hamilton , a Teneseen�llambeli Nashwille egyetem�nek matematika professzora egyed�l l�lekjelenl�t�nek k�sz�nhette, hogy a titokzatos t�z nem oltotta ki az �let�t. Az esetr�l Dr. John Overton, a Tenessee-i Orvosi t�rsas�g k�zl�ny�ben sz�molt be. Miut�n az egyetemen befejezte el�ad�s�t, a professzor hazat�rt. A h�za bej�rata melletti h�m�r� 8 fokos fagyot jelzett. Mik�zben ott �lldog�lt, er�s f�jdalom has�tott a bal l�b�ba. "�gy �reztem, mintha egy �ri�si dar�zs cs�pett volna meg, ugyanakkor hirtelen forr�s�g �nt�tte el a l�bamnak azt a r�sz�t" �rta le k�s�bb �lm�ny�t James Hamilton leeresztette a nadr�gj�t, �s amint a combj�ra pillantott, n�h�ny centim�ter �tm�r�j� kicsap�d� l�ngot vett �szre. A professzornak azonnal az jutott esz�be, hogy az �g�shez oxig�n kell. Miut�n tenyer�vel lefedte az �g� h�st, a l�ng kialudt. Ezut�n bement a h�z�ba. �s alaposabban megvizsg�lta a sebet. K�nozta a f�jdalom, az �get�, sz�raz seb horzsol�sra hasonl�tott. A professzor az als�nadr�gj�n, a seb felett egy kis lyukat fedezett fel, ugyanakkor a nadr�gj�n semmilyen lyuk nem volt, �s az anyagon sem mutatkozott perzsel�s.
A lyukacska k�r�li furcsa s�rga pehelyfoszl�nyokat zsebk�ssel t�vol�totta el. A seb n�h�ny nap m�lva begy�gyult, de a b�r sok�ig k�k maradt, �s a seb k�r�li izmok gyakran f�jtak. - Ha nem lenn�k matematikus, akkor azt hinn�m, hogy fekete m�gia �ldozat�v� v�ltam. - vallotta be k�s�bb a professzor koll�g�inak.