Mandrag�ra: A m�gikus n�v�ny
Latin n�v: Mandragora officinarum
Egy�b n�v: szerencsegy�k�r, alraun

Rendszertani besorol�s
Rend: burgonyavir�g�ak - Solanales
Csal�d: burgonyaf�l�k - Solanaceae
Nemzets�g: Mandrag�ra

Morfol�gia
L�gysz�r� n�v�ny. A 40 cm hossz�, 14 cm sz�les, sz�r�s t�levelek t�l v�g�n, a vir�gz�s kezdetekor megny�lnak. A 1,5-3 cm-es vir�gok a hajt�scs�csokon fejl�dnek. Az �ttag�, z�ld cs�sze cimp�i h�romsz�glet�ek. A s�rg�sz�ld vagy halv�nyk�kes p�rta forrt, m�ly harang alak�, m�rete a cs�sz��nek k�tszerese. Az �t, szabadon �ll� porz� sz�r�z�tt. A fels��ll�s�, k�trekesz� magh�z t�lny�lik a porz�kon, bel�le sokmagv�, l�d�s bogy�term�s fejl�dik, s�rg�sfeh�r sz�n�, sz�r�z�tt. A magok �tlagosan 0,5-0,75 cm nagys�g�ak.

Hat�anyagtartalom
A n�v�ny kis mennyis�gben trop�nv�zas alkaloidokat, L-hioszciamint, L-szkopolamint, mandragorint �s atropint tartalmaz (maszlag, bel�ndek).

Elterjed�s, felhaszn�l�s, fogyaszt�s
A F�ldk�zi-tenger partvid�k�t�l Kis�zsi�ig elterjedt. �sid�k �ta ismert gy�gyn�v�ny. Az egyiptomiak is megeml�tik mint afrodizi�kumot �s altat�t. A g�r�g�k - akik az els� le�r�sokat k�z�lt�k a fajr�l - nyugtat�k�nt, em�szt�st serkent�k�nt tartj�k sz�mon. A korabeli orvosi �r�sok mint m�rgez� n�v�nyt jegyzik, amelynek levele �r�lts�get okoz. A r�maiak is anesztezi�kumk�nt, hipnotikumk�nt haszn�lt�k az oper�ci�k sor�n. Plinius k�gy�mar�s �s �letunts�g ellen javasolja. N�pszer�s�ge a k�z�pkorban sem hanyatlik. Rengeteg babona k�t�dik hozz�: szellem�z� �s var�zser�t tulajdon�tottak neki. Az emberi alakra hasonl�t� gy�kere a term�kenys�g jelk�pe. A gy�kereket - amely birtokl�j�nak hatalmat, p�nzt, szerelmet hozott - a szigor� el��r�soknak megfelel�en, �jjel �st�k ki. S�ly�nak megfelel� arannyal volt egyen�rt�k�. A k�z�pkori orvosok is gyakran alkalmazt�k altat�k�nt, a gy�kereket borba �ztatva vagy f�st�l� form�j�ban. K�ls�leg friss sebeket, gyulladt szemeket, kel�seket kezeltek vele. A n�v�ny az id�k folyam�n feled�sbe mer�lt. A 20. sz�zad els� fel�ben kutat�sok kezd�dtek gy�gyszer�szeti alkalmaz�s�ra. Az egyik ilyen k�sz�tm�ny �ll�t�lag a morfiumf�gg�s�g kezel�s�re szolg�l.

A mandrag�ragy�k�r m�gi�ja
M�s n�ven alraun (titkok tud�ja, illetve a r�na ismer�je). Ez a sz� a g�t runa-b�l eredeztethet�, ami titkot, rejt�lyt jelent. Egy�b nevein var�zsgy�k�r, kutyaalma, �rd�galma, mardami, Adam koku, astrang-dastam harysh, stb. Az ember form�j�; mandrag�ragy�k�r �vezredek �ta az egyik legismertebb �s legkeresettebb var�zsszer volt. A boszork�nyok rep�l�balzsamokhoz kevert�k. A vil�g legr�gebbi orvosi receptgy�jtem�nye, az egyiptomi �bert-papirusz r�nk maradt feljegyz�sei tele vannak a mandrag�ra felhaszn�l�s�ra vonatkoz� utas�t�sokkal. A bibli�ban is �gy �rnak a sz�l� n�t seg�t� hat�s�r�l: Mikor J�k�b este a mez�r�l j�ve, eleibe m�ne Lea, �s monda: �n hozz�m j�jj be, mert megvettelek a fiam mandrag�ra-bogy�i�rt; �s n�la h�la azon �jszaka. �s meghallgat� Isten Le�t, mert fogada az � m�h�ben �s sz�l� J�kobnak �t�dik fiat.

Mandrag�ra �s a n�phit
A n�phit szerint a mandrag�ra akaszt�f�k alatt n� a felakasztott ember magj�b�l, mely hal�la pillanat�ban fakad. Amikor kih�zz�k a f�ldb�l, gy�kere iszonytat� sikolyt hallat, aki azt hallja, bele�r�l vagy meghal. Ez�rt vagy trombitasz�val kell a hangot t�lharsogni, vagy egy -zsin�rral a gy�k�rhez k�t�z�tt- fekete kuty�val lehet kih�zatni. Azt is tartott�k r�la, hogy visel�j�nek szerencs�t hoz, kincseket �s hal�lig tart� gazdags�got ad. Megoltalmaz a b�rt�nt�l �s a sebes�l�st�l. Rendk�v�l k�nyes term�szete miatt sok gondoskod�sra szorul, ha ezt nem kapja meg, megbosszulja a rossz b�n�sm�dot. Beburkolva kis �gyacsk�ba kell fektetni �s minden p�nteken megf�rdetni. A tulajdonos�nak m�g hal�la el�tt �rdemes megv�lni a gy�k�remberk�t�l, ellenkez� esetben az elragadja a lelk�t �s a pokolra juttatja. Az ember csak ann�l az �rn�l olcs�bban adhatja, amennyi�rt � megszerezte.